Munka és család összeegyeztethetősége – Műhelymunka

Projektünk első műhelymunkáját 2018. június 2-án tartottuk, melynek témája a munka és a család összeegyeztetése volt.

Azt vizsgáltuk, mi okozza a munka és a családi egyensúlyának megteremtése közötti feszültséget, konfliktust. A műhelymunka résztvevőivel az alábbiakra jutottunk:

A mai felgyorsult ütemű élet mellett, és a folyamatosan változó gazdasági helyzetben nem csupán a családoknak, hanem a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt érdeke, ugyanakkor felelőssége is a változó piacokhoz való alkalmazkodás. A munkáltatóknak célszerű felismerni, hogy a humántőke megóvása, így a munka és magánélet egyensúlyának szem előtt tartása, a munkaszervezésben tanúsított rugalmasság versenyelőnnyé fordítható.

Hogy miért vállalnak egyre későbbi életkorban gyermeket a fiatalok? Ennek okait az ún. „bizonytalanság” és az „egyéni célok” dimenziói húzódik meg.

A bizonytalanság dimenziójához:

• az anyagi bizonytalanság (bizonytalan jövő, lakáshelyzet), illetve
• az életút bizonytalansága köthető (később válnak felnőtté, később találnak megfelelő partnert)

Az „egyéni célok” dimenziói:

• karrierre koncentrál
• magára költi a keresetet
• anyagilag nem engedhetik meg maguknak
• kevés segítség a szülőktől
• kevés segítség az államtól
• a gyermeknevelés fizikai, idegi nehézségei

A „gyermekkel nehezebb munkát vállalni” állítás egyik csoportoz sem lehet teljes mértékben besorolni. Ezt mutatja az emberek ezzel kapcsolatos attitűdje is: míg a nők esetében elsősorban az egyéni célok csoportjához sorolják, addig a férfiak esetében a bizonytalanság dimenziójához kötik.

Olyan stratégia kialakítása is szükséges, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolását. Ezt többek között olyan intézkedések segíthetik elő, mint a munkaidő-szervezés új, rugalmas módjainak bevezetése. Ezek egyaránt szolgálják a munkavállalók és a vállalkozások érdekeit és könnyen alkalmazkodnak a változó körülményekhez.

Míg korábban a család és munkahelyi konfliktusok nagy része inkább a nők háztartásban való tehermentesítése vagy a férfiak gyermeknevelésben vállalt nagyobb szerepére terjedt ki, mára már a konfliktusok forrása kibővült a munkahelyi előrejutás, a karriercélok és egyéni életcélok összehangolásának problematikájával. Ezt azonban nem tekinthetjük csupán a munkavállalók egyéni problémájának: a nők munkavállalási és gyermekvállalási hajlandósága közötti fordított arány komoly társadalmi problémákat generál. Így a gyermekvállalás és a munkahely biztonsága, valamint a munkahelyi előrejutás összeegyeztetése iránt a társadalom sem lehet közömbös. Ehhez olyan családpolitikai intézkedések bevezetése szükséges, amely támogatja a gyermekvállalást, de nem szorítja háttérbe a munkavállalói kedvet sem, pl. kedvezményes fizetett gyermekgondozási idő, illetve a részmunkaidős munkavégzés lehetősége.

A munkavégzés és családi életvitel közötti konfliktusok forrását alapvetően a következő két tényező alkotja:

–        a már említett konzervatív és modern családi értékek közötti feszültség, amely a nők gyermek- és munkavállalási hajlandóságát befolyásolja (család vagy karrier?), valamint

–        a növekvő munkahelyi követelmények nyomása: a karriercélok elérése érdekében, vagy egyszerűen csak a munka elveszítése miatti aggodalom miatt sokszor a munkavállalók alárendelik, háttérbe szorítják individuális igényeiket a munkával, munkahellyel szemben, amely feszültséget kelt és a családon belüli érzelmi kapcsolatok romlásához vezethet. (Pongrácz – Molnár 2000:37-38) A családi konfliktusok mellett a munkahelyi konfliktusok is jelentősen megterhelik a munkavállaló érzelmi stabilitását, leggyakrabban a gyermeknevelésből betegszármazó munkahelyi konfliktusok kerülnek előtérbe, úgy mint a munkaidő (a gyermekért hamarabb kell menni, mint ameddig a munkaidő tart) vagy a gyermek megbetegedésének kérdése.

 

 

Gyermek ellátás, gyermekjóléti intézkedések – Műhelymunka

 

Időpont: 2018. július 16.

A műhelymunka során azt vizsgáltuk, milyen lehetőségek vannak országonként a gyermekvédelem területén.

A gyermekjóléti alapellátások részei: a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása és a Biztos Kezdet Gyerekház.

• Gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése.
• Család- és gyermekjóléti szolgálat
• Család- és gyermekjóléti központ
• Gyermekek átmeneti gondozása:
• Helyettes szülő
• Gyermekek átmeneti otthona
• Családok átmeneti otthona

3) Biztos Kezdet Gyerekház

Ukrajna

Példátlan az intézmények politikai támogatottsága, különösen, ami a legkiszolgáltatottabb, társadalom peremére szorult gyerekek elhelyezését érinti. Ukrajnában a bentlakásos intézmények elutasítanak minden reformkísérletet, annak ellenére, hogy működésükkel kárt okoznak a veszélyeztetett gyerekeknek.

Több mint 100.000 gondozott szakellátott gyerek él összesen 663 bentlakásos intézményben. Ez az egyik legmagasabb arány Európában.

Megállapítások:

• A gyermekvédelem Ukrajnában még mindig egy hatalmas, város nagyságú intézményi hálózatra támaszkodik. A gyerekek elszigetelten élnek a társadalomtól, önkényesen kialalkított szervezeti szabályzat, házirend szerint,  személytelen rutinok jellemzi ezeket az intézményeket.
• Az intézménybe utalás a hatóságok leggyakoribb intézkedése, amikor a szülők nem tudják a gyereküket ellátni szegénység, vagy fogyatékosság következtében
• A rendszer képtelen a megújulásra, a gyerekintézmények vezetői mindössze látszat intézkedéseket tesznek
• A rendszer 68.000 alkalmazottnak biztosít megélhetést, és ezt előbbre valónak tartják, mint a gyermek érdekét.

A kormányzat nem teremtette meg azokat a jogi és szakmai alapokat, amelyek szükségesek a család szétválasztásának megakadályozására. Az átfogó megközelítés hiányzik a gyerekjogok.

 Gyermekvédelmi intézmények:

• Családi típusú elhelyező központok
• Hivatásos nevelőszülők
• Speciális iskolák melletti elhelyező központ
• Súlyosan sérült gyermekek elhelyező központja
• Sürgősségi elhelyező központ
• Tanácsadó központ
• Utógondozási központ
• Esetkezelési osztály
• Örökbefogadási osztály

Együttműködés megyei szinten:

Gyermekvédelmi Bizottság (az intézményesült együttműködés):

• a megye főjegyzője
• a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője
• a megyei tanfelügyelőség képviselője
• a munkaügyi igazgatóság képviselője
• a rendőrség képviselője
• az egészségügyi igazgatóság
• civil szervezetek képviselője

Szlovákia gyermekvédelmi intézmények

• Működik pszichológiai tanácsadó hálózatok működnek ahol egyénre szóló tanácsadás folyik a fiataloknak és családoknak. Itt segítik az elhagyott gyerekeket, hogy beilleszkedjenek az új családjukba, segítik a fiatalokat életvezetési tanácsokkal.
• Gyermekotthon: Az intézmények törekednek az otthonos környezet megteremtésében. Egyéni gondozási terv készül. A gondozást a születéstől a nagykorúságig biztosítja. A gondozás része a szállás, ellátás, oktatás, egészségügyi ellátás, szabadidő, rekreáció megvalósítása.
• Családi helyettesítő gondozás

 

A középpontban a gyermekek védelme, a legfontosabb az ő jogainak a megvédése történik a gyakorlat i megvalósítás során is.

 

Románia:

Az állami intézményeknek nincs, vagy csak alig van lehetőségük a megelőzésre, mivel jól működő családsegítő rendszer nincs Romániában.

Romániában a gyermekvédelmi rendszer óriási hiányosságokkal küzd, a különböző intézményeknek csak nagyon kevés lehetősége van arra, hogy időben felfedezzék, ha egy családban problémák vannak. A szakemberek megegyeznek abban, hogy prevencióra nincs, vagy alig van lehetőségük, hiszen családsegítő rendszer állami keretek között nem létezik, a családorvosoknak pedig a túlzsúfoltság miatt nincs elég idejük a megfelelő megelőzésre. A jelenlegi romániai törvények értelmében a gyermek megszületését követően a szülőknek kötelessége beíratni őt ahhoz a családorvoshoz, ahová a család többi része is tartozik, vagy ha az illető családorvos nem vállalja az újszülöttekkel való foglalkozást, akkor egy olyan háziorvost kell keresni, aki kimondottan kisgyerekekre specializálódott. Ki kellene alakuljon egy működőképes családsegítő szolgáltatás, amely nyomon tudja követni a családok helyzetét, mivel ez a jelenlegi rendszerben nem működik. Vannak kisebb próbálkozások, például a gyulafehérvári Caritas családsegítő programjai, a korai fejlesztő tevékenységek a különböző erdélyi városokban, de ott is az a tapasztalat, hogy oda is inkább az megy el, aki el akar menni.

Lakhatási problémák és megoldásai – Műhelymunka

 

Időpont: 2018. augusztus 13.

A műhelymunka során a jelenlegi helyzetet vizsgáljuk Magyarországon illetve a határon túl.

Globális jelenség, hogy a nagyvárosokban egyre drágább a lakhatás. Ennek oka, hogy zajlik egy urbanizációs robbanás, amelynek hatására 2050-re a világ lakosságának várhatóan már kétharmada a városokban fog élni. Csakhogy az építőipar egyre kevésbé tudja tartani a lépést a városok népességnövekedésével. A lakhatási gondok egyre inkább hatással vannak a világ gazdasági növekedésére is.

Magyarország

Magyarországon leginkább a fővárosban érezhető ez a jelenség, ahol albérletet szinte már lehetetlen havi 100 ezer forint alatt találni. Ráadásul csak az elmúlt két évben több mint 50 százalékkal emelkedtek a lakásárak Budapesten (az országos átlag 28 százalék).

A lakhatósági problémák a szegényebb háztartásokat aránytalanul jobban sújtják 2,5 millió ember él beázó, vizes lakásban. A szegények körében csaknem minden második embert érintenek ilyen problémák (45 százalék). Magyarországon mintegy 30 ezer ember él hajléktalanként, az elmúlt öt évben legalább ötvenezren tapasztalták meg a hajléktalanságot.

Száznegyvenezer ezer háztartás nem tudja fizetni jelzáloghitelének törlesztőrészleteit, több százezer család pedig a rezsiköltségeit. Háromszázezren élnek leromlott állapotú, elszigetelt településrészeken.

Kelet-Európa

A Kelet-Európai országokról általánosságban elmondható, hogy a legtöbb ember kirívóan rossz lakhatási körülmények között. Különösen a bérlakásban élő háztartások tudják egyre kevésbé megfizetni lakhatásukat. Mindeközben szociális bérlakások alig léteznek.

Az országokban a lakhatási válság talán a legsúlyosabb szociális probléma. A lakosság jelentős része él egészségtelen, emberhez méltatlan otthonokban, és/vagy a munkalehetőségektől, szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatásoktól elszigetelten, akár a hajléktalanná válástól közvetlenül fenyegetetten, és minderre jövedelme egyre nagyobb részét kénytelen kiadni.

Torz a lakhatási struktúra, az otthonok többsége saját tulajdonú, legális, szabályozott bérlakás-szektor szinte nem létezik, és elhanyagolgató a szociális bérlakások szerepe. A lakhatás az egyik legalapvetőbb jóléti kérdés, önmagán jóval túlmutató jelentősége van. Ha például a szegényebb háztartások olyan településekre kénytelenek költözni, ahol nincs munkalehetőség, nincsenek közösségi, egészségügyi szolgáltatások, nincs rendes oktatás, vagy ilyenekről nem tudnak elköltözni, akkor helyzetük nem fog változni, hiszen egyetlen tőkéjük, vagyis lakásuk eladása nem fedezné egy másik otthon vásárlásának és a költözés költségeit. A rosszul fűthető, sötét, nedves, túlzsúfolt otthonok súlyos egészségügyi következményekkel járnak az ott lakókra.

Megoldás

Magyarországon

A kormány egyelőre nem nagyon avatkozott be az ingatlanpiaci folyamatokba. 2017-től ugyan életbe lép egy törvénymódosítás, amely a cafeteria-rendszerhez hasonló adókedvezménnyel és mentességgel lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy lakhatási támogatás nyújtson a munkavállalók számára, ám ez a módosítás nem változtat a kereslet-kínálat jelenlegi viszonyain.

A CSOK-ra lehet tekinteni egy erőteljes kormányzati beavatkozásként, csakhogy a kormányzati kommunikáció szerint ez inkább a demográfiai helyzeten kíván változtatni, másfelől a szerényebb keresetűek kiszorulnak a programból, márpedig lakhatási gondokkal pont ez a réteg küzd.

Jó döntésnek tekinthető az építőiparban végrehajtott áfacsökkentés, ami valamelyest növelte a beruházói kedvet, azonban fontos megemlítenünk, hogy Magyarországon eleve irreálisan magas, 27 százalékos áfakulcs van érvényben, ami világrekordnak számít.

Kelet-Európai viszonylatban

• Bérlakás-építési programot kellene indítani, melyek későbbi lakói idővel a lakások tulajdonosaivá válhatnak, ha szükséges államilag támogatott kedvezményes hitel biztosításával.
• Mindemellett fel kell mérni az üresen álló ingatlanok számát és állapotát, melyek számottevő részét közmunka keretében újra lakhatóvá lehetne tenni. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások mértékét is növelni kell.
• Lakbér- és lakásfenntartási támogatási rendszer kidolgozása.
• Albérleti díjak maximalizálása a magánszektorban.

 

 

Nagycsaládosokat érintő szakpolitikai intézkedések az egyes országokban – Műhelymunka

 

Időpont: 2018. szeptember 3.

A műhelymunka során áttekintettük milyen családtámogatási rendszerek vannak a különböző országokban.

A családtámogatás célja, a családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében. A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak.

Családtámogatások Magyarországon:

• rendszeres pénzbeli támogatások: családi pótlék, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, anyasági támogatás, CSET, GYED, GYES, GYET, iskoláztatási támogatás, diplomás GYED
• Ide sorolhatjuk az szja-ban érvényesíthető:
• Családi adókedvezményt,
• A laktóz intolerancia miatt alanyi jogon járó adókedvezmény
• Az első házasok adókedvezménye: Azok a fiatalok, akik úgy döntenek, hogy összeházasodnak, két évig járó, havi 5 000 forintos adókedvezményt vehetnek igénybe abban az esetben, ha legalább az egyik fél az első házasságát köti.
• Pénzügyi termékekhez igénybe vehető adójóváírások, állami támogatások, ilyen a lakáscélra alanyi jogon megszerezhető állami támogatás (pl.:Fundamenta lakástakarék), babakötvény, nyugdíjcélra igénybe vehető adókedvezmények, egészséget egészségpénztárból
• Családok Otthonteremtési Kedvezménye: támogatja a lakáshoz jutást, de ösztönzi az új építését.
• nem pénzbeli „támogatás”: apák szülési szabadsága, gyermekek után járó pótszabadság

 Nagycsaládosoknak járó további kedvezmények:

• GYET: A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár
• ingyenes étkeztetés,
• ingyenes tankönyvellátás
• utazási kedvezmény
• fogyasztási jóváírás

Családtámogatások Romániában:

• szülési segély
• gyermeknevelési támogatás
• családi pótlék (gyerekpénz)
• egyedülálló szülőknek nyújtott támogatás

Családtámogatások Szlovákiában:

• anyasági támogatás és szabadság
• szülési támogatás
• szülői támogatás
• gyermekgondozási segély
• családi pótlék

Családtámogatások Szerbiában:

• gyermekgondozási segély
• szülői pótlék
• családi pótlék

 

 

A munka és a család összeegyeztetése II.- Műhelymunka

Időpont: 2018. október 4.

A mostani műhelymunka során azt vettük számba milyen intézkedések lennének azok, amelyek megkönnyítik a családok életét. Milyen munkaforma az ami nagyobb egyensúlyt hozna az életükbe.

 

Az állam családpolitikai intézkedéseit közvetlenül nem csak a munkavállalóra vonatkozóan hozhat, hanem a munkahelyeket is ösztönözheti a munka/magánélet egyensúly segítésére, megteremtésére. Ennek egyik lehetséges módja a munkahelyek családbarát intézkedéseinek támogatása:

–   atipikus foglalkoztatási forma (pl. rugalmas munkaidő, a részmunkaidő és a távmunka) alkalmazása,

–   családi napközi

–    egészségmegőrzést támogató szolgáltatások (pihenőszoba a munkahelyen, szűrés, magán egészségbiztosítás, fitnessbérlet, biciklitárolók, rendszeres kirándulások, rekreáció)

–    rugalmas munkakezdés

–    a munka átadásának és átvételének megtervezése a terhesség első napjától a visszatérésig

–    kapcsolattartás a gyesen levő anyukákkal

–    az egyéni igényekhez igazított cafeteria-rendszer

–    egyéni igények figyelembe vétele, például nyári két hét egybefüggő szabadsággal, vagy szabadságtervezésnél az iskolai szünethez alkalmazkodás.

 

Vannak nagyvállalatok, akik próbálkoznak a család és a munka egyensúlyának közelítésével. Néhány eszköz, amely szerintünk ezt a folyamatot segítheti:

A munka humanizálása: a család életminőségét jelentősen befolyásolja az emberek munkahelyi közérzete, a munkával való megelégedettsége. Számos empirikus vizsgálat (pl. Peters – Waterman: A siker nyomában) foglalkozott, hogy mely tényezők határozzák meg egy cég sikerességét. Az eredmények az emberi célokat, az emberi tényezőket emelték ki – az elégedett, motivált emberek sokkal jobb eredményre képesek.

Munkaidő szervezési megoldások bevezetése, terjesztése, pl.:

–    részmunkaidős foglalkoztatás,

–    megosztott munkakörök,

–    „munka az iskolaév során”, ebben a konstrukcióban az elvégzendő munkát a gyerekek tanévéhez igazítják, szabadon hagyva a nyári szüneteket és egyéb iskolaszüneti napokat,

–    a munkaórák éves szintű meghatározása,

–    rugalmas munkaidő bevezetése,

–    változó műszakbeosztások, rugalmasan váltható műszakok,

–    fizetés nélküli szabadság nyáron,

–    fizetett vagy fizetés nélküli betegápolási szabadság,

–    átmeneti szünetek a karrierépítésben, a visszatérés lehetőségének biztosításával.

 

Gyermek ellátás, gyermekjóléti intézkedések II. – Műhelymunka

Időpont: 2018. október 11.

 

A műhelymunka során azt vizsgáltuk, milyen lehetőségek vannak a gyermekvédelmi intézményrendszer, maga a gyermekvédelmi szakma fejlesztésében. Partnereinkkel kialakított álláspontunkat az alábbiakban foglaljuk össze:

 

• A gyermekvédelem struktúrájának kialakítása, a személyi és tárgyi feltételek javítása.
• A szolgáltatók és szolgáltatások által biztosított ellátások differenciáltabbá tétele, új ellátások bevezetése, hogy az igénybevevők minél szélesebb köre részesüljön megfelelő ellátásban
• Többszektorúság fejlesztése A jogszabályok lehetőséget biztosítanak a civil szervezetek, az egyházak, de akár vállalkozók számára is, hogy gyermekvédelmi szolgáltatásokat biztosítsanak. Másrészt ezzel a feladatellátásra kötelezett önkormányzatoknak módjukban áll feladataikat szolgáltatás vásárlásával ellátni. A civil, egyházi, vállalkozói szervezetek bevonása az ellátásba alkalmat ad az ellátások szükségletközelségének megteremtésére, továbbá az ellátási paletta szélesítésére, amely megfelel a gyermekek mindenek felett álló érdekének. Ezért mindenképpen fontos a többszektorúság fejlesztése, mint a megfelelő szintű ellátások kialakításának útja
• Módszertani intézményhálózat kiépítése
• Szakmai munkaközösségek, módszertani munkacsoportok alakítása
• A Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék kialakítása, a szakértői munka tartalmának szabályozása, a névjegyzék működtetése, a szakértők felkészítése és továbbképzése fontos feladata az önálló gyermekvédelmi szakmának, továbbá önálló szakma voltának is fontos jelzése. Éppen ezért mindezen feladatok elvégzése elsőrendű fontosságú, és ebben a munkában részt kell vállalniuk a módszertani intézményeknek, továbbá a gyermekvédelemben tevékenykedő érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeteknek is. A szakértők működése tovább növelheti a gyermekvédelmi szakma presztízsét, továbbá befolyásolhatja a gyermekvédelemben a rendszerfejlesztést is, hiszen a fenntartók rendelkezésére állnak a gyermekvédelmi koncepciók kialakítása, a szolgáltatók fenntartói ellenőrzése, vizsgálata során.
• Együttműködés és a kommunikáció javítása a szolgáltatók, a szolgáltatások és a gyámügyi igazgatás között
• A szakmai dokumentáció és a nyilvántartás fejlesztése: A szakmai dokumentáció összeállításának célja a gyermekvédelmi szolgáltatások részletes szabályozása, amit az ott dolgozó szakembereknek kell elkészítenie és elfogadnia. Ide tartoznak: szakmai program, szervezeti és működési szabályzat, munkaköri leírások, szabályzatok (örökbefogadási, nevelőszülői, utógondozási, utógondozói ellátási, gyermekönkormányzat, érdekképviselet, gazdasági, egyéb), megállapodások (nevelőszülői, utógondozói ellátási), éves munkaterv, éves munkabeszámoló, nyilvántartások, etikai kódex, házirend.
• Minőségbiztosítás bevezetése A minőségbiztosítás a szakmai működés jó színvonalának állandósítása miatt szükséges a gyermekvédelemben.

 

 

Kulturális gyökereink – hagyományok ápolása és tisztelete mennyire befolyásolja a család összetartó erejét – Műhelymunka beszámoló

Időpont: 2018. december 4.

Mai műhelymunkánkon arra kerestük a választ, hogy a kulturális gyökereink mennyiben befolyásolják a családok összetartó erejét, milyen befolyással vannak a családon belül kialakult szerep-modellekre.

Műhelymunkánk témájának feldolgozásában részt vettek a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének, valamint a Kárpátaljai Nagycsaládosok Egyesületének szakemberei is.

Műhelymunkánk alapvetése az volt, hogy jelenkori társadalmunkban a család értéke világszerte egyetemes, valamennyi kultúra és vallás számára. Azonban a globalizáció hatására átalakultak a családon belüli szerepek, a nemi szerepek differenciálódása csökkent.

Műhelymunkánk vezetője arra kérte a résztvevőket, hogy készítsenek egy táblázatot arra vonatkozóan, hogy működési területükön mi jellemezte a családokat a XX. század elején és a XXI. században (generációk együttélése, vállat gyermekek száma, családi munkamegosztás).

A táblázat kiértékelését követően arra a megállapításra jutottunk, hogy alapvetően nincs területi különbség abban, hogy a múlt század elején még több generáció élt együtt, egy háztartásban, addig ma már mindenki igyekszik saját otthont kialakítani. Míg a XX. század elején a férfiak szerepe volt a családfenntartáshoz szükséges javak megtermelése, és a nők leginkább a ház körüli munkákat végezték, addig mára már sok esetben a nők is kiveszik szerepüket a családfenntartásból. A vállalt gyermekek száma mindenhol csökkenést jelez, melyet szinte mindenhol a gyermeknevelés költségeinek emelkedésével magyaráztak. Addig, míg a XX. század elején nem voltak jellemzőek a válások, addig a XXI. században már szinte minden 3. házasság válással végződik.

Ezt követően egy Goethe idézettel folytattuk a műhelymunkát:
„A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.”

A résztvevőknek ki kellett fejteniük, hogy számukra mit jelentenek a gyökerek és mit a szárnyak.
Az alábbi válaszok születtek (egy-egy válasz többször is visszaköszönt a résztvevők részéről)
– A gyökerek egyrészt a kultúrát jelentik, a nyelvi, vallási, kulturális értékrendet.
– Egy másik válaszcsoport szerint a gyökerek a családi származásra utalnak.
– A harmadik válaszcsoport szerint pedig a gyökerek utalhatnak a kötelékekre is, mint szeretet, bizalom.
– A szárnyakkal kapcsolatban legtöbben a lehetőségeket említették válaszukban,
– de válaszként megjelent az önmegvalósítás is.

Az idézet mélyebb tartalmának megértése közben érdekes beszélgetés bontakozott ki a résztvevők között arról, hogy a családokon belül mennyire fontos, hogy a szülők átadják gyermekeiknek értékrendszerüket, melyet a gyermekek nagyrésze kamaszkorára átvesz, ennek megfelelően tudja majd az őt ért hatásokat osztályozni, formálni saját értékrendszerét. Kiemelt szerepe van a családon belüli szeretetnek és bizalomnak, valamint a kapott családi mintának. Többen is megtapasztalták, hogy környezetükben előfordul olyan eset, hogy amikor a szülők elváltak, utána a gyermek felnőve fél a házasságtól, fél attól, hogy az Ő házassága is kudarcra van ítélve.

Nagy Ferencné szakmai vezetőnk megjegyezte a „szárnyak” kapcsán, hogy mennyire fontos láttatni gyermekeinkkel a világot, hisz a külföldön szerzett tapasztalataik hozzájárulnak szemléletformálásukhoz, a kulturális különbségek felfedezéséhez, ezáltal a saját kulturális identitásuk erősítéséhez.
Szilágyi Tímea szerint a kulturális gyökerek megismerése, a kulturális identitás megőrzése nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a globalizáció és a multikulturalizmus hatásainak ellensúlyozása érdekében. Épp ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek a KMNE rendezvényein a helyi hagyományok megismertetésére a gyerekek számára.
A műhelymunka során megállapítást nyert, hogy napjainkban a legjellemzőbb családforma a nukleáris család, a gyermekvállalás költségvonzatként jelenik meg, és gyakran a családok anyagi helyzete szab határt a gyermekeik számának. Jellemző a neolokáció, az új generációk új otthont alapítanak. A párválasztás érzelmi alapon történik és erős érzelmi szálak fűzik össze a családok tagjait. A nők egyenrangúan vállalnak munkát, kevés a csak férfi, vagy csak női munkakör.

Nagycsaládosokat érintő szakpolitikai intézkedések – Műhelymunka beszámoló

Időpont: 2019. január 16.

Mai műhelymunkánkon azt vizsgáltuk, hogy Magyarországon, illetve partnereinknél hogyan támogatják a nagycsaládosokat, mennyire ösztönzik a gyermekvállalást.

Műhelymunkánkon a Tövishát Kulturális Társaság és a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének képviselői vettek részt partnereink részéről.

A műhelymunka kezdetén tisztáztuk, hogy nagycsaládnak tekintjük a háztartásban három vagy több gyermeket nevelő családokat.

Hazánkban a családok otthonteremtési kedvezményét 2016 januárjában vezették be, mely a korábbi „szocpol”-t váltotta fel. Ez láthatóan a nagycsaládosoknak kedvez, hisz 3 gyermek esetén új lakás vásárlásához 10MFt támogatás igényelhető. Emellé még kedvező kamatozású kölcsön is igényelhető. A cél, hogy segítsék a családok lakhatáshoz jutását. A támogatás nem csak meglévő, tervezett gyermekek után is igényelhető, ezzel is ösztönzik a fiatalokat arra, hogy több gyermeket vállaljanak.

A CSOK mellett a személyi jövedelemadóból igénybe vehető családi kedvezmény is a gyermekvállalásra ösztönzi a családokat, hisz addig míg egy gyermek után 10eFt, 2 gyermek után összesen 40eFt, addig 3 gyermek után már összesen 100eFt adókedvezmény vehető igénybe havonta, mely a járulékokra is kiterjeszthető, vagy a jogosultak között szabadon megosztható.

Kárpátaljai parterünk elmondta, hogy náluk nem ilyen jó a helyzet. Kapnak ugyan gyermeknevelési segélyt az ukrán államtól, de az nagyon minimális. Emellett azonban jogosultak külhoni magyar állampolgárként pl. anyasági támogatásra vagy a fiatalok életkezdési támogatására.

Romániában sem túl jó a helyzet, a gyermekek után járó ellátást a szociális segélyek között folyósítják. Bár Románia is tagja az Európai Uniónak, a családok támogatás terén az utolsók között foglal helyet.

Mindkét külföldi partnerünk problémaként vetette fel, hogy bár a népességfogyás minden országban jelenlévő probléma, még sem kezelik azt megfelelően, Magyarországhoz hasonlóan nem ösztönzik a több gyermek vállalását magasabb támogatási összegekkel.

További gondot jelent még a bölcsődei férőhelyek száma. Sok szülő vállalna munkát a gyermek 1-2 éves kora között is, de ha nem számíthatnak az idősebb családtagok segítségére, akkor erre szinte esélyük sincs, mivel kevés, vagy a településen egyáltalán nincs is bölcsődei férőhely. Nagyon jó dolognak tartják a családi napközik rendszerét, de ha mégis családon belül kell megoldani a gyermek felügyeletet, akkor a nagyszülők részére is lehetne juttatást fizetni.

A KMNE munkatársai szerint a családi napközik náluk is enyhítenének a gyermekelhelyezési gondokon, de az is megoldás lehet, ha több család összefog és közösen szervezik meg a gyermekek napközbeni felügyeletét.
A műhelymunka során megállapítást nyert, hogy az egyes országokban a nagycsaládosok, illetve a gyermekvállalás támogatása eltérő mértékű, azt alapvetően az adott ország költségvetési helyzete határozza meg.

Házasság, családalapítás, válás – az ellátórendszer miben tud segítséget nyújtani – Műhelymunka beszámoló

Időpont: 2019. február 12.

Mai műhelymunkánkon arra kerestük a választ, hogy a szociális ellátórendszer milyen segítséget tud nyújtani a családok különböző élethelyzeteiben.

A műhelymunkán a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a VANCSESZ munkatársai vettek részt partnereink részéről.
A műhelymunka során a gyermekvédelemre helyeztük a hangsúlyt, hisz a családalapítás a gyermekek megszületésével válik teljessé.

A műhelymunka során irányított kérdésekkel kerestük a válaszokat arra, hogy a gyermekjóléti alapellátások keretében milyen szolgálgatásokat biztosítanak az egyes országokban. A gyermekjóléti alapellátások közé a gyermekjogi szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, valamint a gyermekek ideiglenes gondozása tartozik.

A műhelymunkán szakembereink vázolták, hogy hazánkban minden településen kell, hogy működjön család- és gyermekvédelmi szolgálat a szociális, mentálhigiénés problémákkal küzdő vagy egyéb krízishelyzet megoldásához segítséget igénylő gyermekek, egyének, családok számára.

Ezen felül működnek család- és gyermekjóléti központok.

Amennyiben egy gyermek veszélyeztetettségét érzékelik, úgy lehetőség van annak kiemelésére is a családból. Ekkor elhelyezhetik helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, vagy lakásotthonban. Amennyiben az egész család válik veszélyeztetetté, és lakhatásuk nem megoldott, úgy lehetőség van elhelyezni őket a családok átmeneti otthonában.

Kasza Edina szakmai munkatársunk felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházak is egyre nagyobb szerepet vállalnak ezen a területen, az állami ellátótrendszer mellett.

Az SZMMI munkatársai elmondták, hogy Szlovákiában, a magyarországi rendszerhez hasonlóan a gyermekek védelme áll a középpontban, az Ő jogaik megvédése történik a gyakorlatban is. A gyermekvédelmi központok hasonlóak az itteni lakásotthonokhoz, az intézmények törekednek az otthonos környezet kialakítására.

A VANCSESZ munkatársainak elmondása alapján a szerb gyermekvédelmi rendszer rengeteg sebből vérzik. Törvényi szabályozásuk pontatlan, a vajdasági tartományi ombudsman szerint minden olyan dolgot, ami kapcsolatban van a gyermekek és a diákok személyi kísérőre vonatkozó jogának megvalósításával, nem szabályoznak szorosan törvényekkel és térvénynél alacsonyabb rendű aktusokkal, önkormányzati szinten pedig csak annyira valósítható meg, amennyire a helyi közösségek anyagi forrásai lehetővé teszik.

Szakpolitikai ajánlásként az összegyűjtött információk alapján megfogalmazódik az, hogy a magyar gyermekvédelem még mindig kevés figyelmet fordít a prevencióra. Az alapellátás legfontosabb feladata éppen az lenne, hogy időben felismerje az esetleges toxikus családi környezetet, és segítsen megszüntetni azt. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy jelezze tovább meglátásait, hogy a gyermekvédelem következő lépcsőfokaként működő szakellátásba kerülhessenek.
A családokon belül is a gyermekek védelme a legfontosabb partnereink munkatársai szerint is, épp ezért szükségesnek tartják a szorosabb együttműködést például a család- és gyermekjóléti szolgálatok, valamint a védőnői hálózat és a napközbeni ellátást biztosító intézmények között.

A VANCSESZ munkatársai arra a következtetésre jutottak a mai műhelymunka tapasztalatai alapján, hogy az eddig kialakított együttműködéseik erősítésére tesznek javaslatot, annak érdekében, hogy a Vajdaságban a gyermekvédelem helyzetén javítani tudjanak.

Lakhatási problémák és megoldások – Műhelymunka beszámoló

Időpont: 2019. július 9.

Műhelymunkánk során kárpátaljai és romániai partnereink munkatársaival arra kerestük a választ, hogy a különböző országokban milyen lakhatási problémák merülnek fel, illetve ezekre milyen megoldások születhetnek.

A műhelymunka során felelevenítettük a 2018. december 4-i műhelymunkán elhangzottakat és annak összegzését, miszerint:
„A műhelymunka során megállapítást nyert, hogy napjainkban a legjellemzőbb családforma a nukleáris család, a gyermekvállalás költségvonzatként jelenik meg, és gyakran a családok anyagi helyzete szab határt a gyermekeik számának. Jellemző a neolokáció, az új generációk új otthont alapítanak. A párválasztás érzelmi alapon történik és erős érzelmi szálak fűzik össze a családok tagjait. A nők egyenrangúan vállalnak munkát, kevés a csak férfi, vagy csak női munkakör.”

Addig amíg régen több generáció élt egy fedél alatt, addig a lakhatási problémák kevésbé jelentkeztek. Így azonban, hogy az új generációk új otthont alapítanak, jóval több lakásra van szükség, a gyerekek kirepülnek a családi fészekből, a szülők pedig ott maradnak a több szobás lakóházaikban. Tehát a problémát nem csak az jelenti, hogy gyermekeinknek külön lakásra van igénye, hanem az is, hogy a szülők sokszor akkora ingatlanban maradnak egyedül, amit később a nyugdíjas éveikben már képtelenek fenntartani.

A fiatalok lakáshoz jutását a Magyar Kormány a Családok Otthonteremtési Kedvezményével támogatja, melyet műhelymunkánk idejére további elemmel bővítettek. Felismerték azt a problémát, hogy a falvak lassacskán elnéptelenednek, népességük rohamosan csökken, viszont épp ezért az eladó ingatlanok a városi árak töredékéért megvásárolható.

Műhelymunkánk vezetője ismertette a CSOK eddig ismert részletszabályait. Nagy Ferencné szakmai vezetőnk erre reagálva megjegyezte, hogy ahonnan Ő származik, Fényeslitkéről, szintén egy olyan település, ahol a falusi CSOK igénybe vehető és nagyon várják, hogy fiatal családok költözzenek községükbe.

Romániai partnerünk részéről Vida György elmondta, hogy náluk a fiatalok maximum 10ezer eurónak megfelelő támogatást igényelhetnek új lakás építéséhez, de azt az állam csak az építkezés befejezését követően utalja át. Ahogy a magyar példából hallotta, nagyon jó megoldás, hogy itt már az ingatlan készültségi fokának megfelelően is folyósítják számlák ellenében a támogatást, hisz így a kapott összeg már folyamatában hozzájárul az építkezéshez.
Kárpátaljáról Szilágyi Tímea elmondta, hogy náluk bérlakás program működik, amire csak a legrászorultabbak jogosultak. Náluk Kárpátalján gyakori, hogy a fiatalok házasságkötés után valamelyik szülőhöz költöznek, majd később bérelnek lakást, amikor már anyagilag is kicsit megerősödtek, vagy teljes jövedelmüket félretéve családi segítséggel tudnak kisebb, felújítandó ingatlant vásárolni évek múlva.

A műhelymunkán a fiatalok lakáshoz jutásán kívül szó esett a szülői házak átalakításáról is. A 80-as, 90-es években épület 100nm körüli ingatlanok alkalmasak lennének sok esetben arra, hogy több generáció éljen együtt, de mindenki saját élettérre vágyik. Ugyanakkor, ha az ingatlanokat átalakítanák úgy, hogy két külön bejáratú lakrészt alakítanak ki, máris megfelelő lenne a fiataloknak is – hangsúlyozta Fenyák Éva munkatársunk.

Mindkét partnerszervezetünk képviselői örülnének egy olyan gyermekvállalási és lakhatási támogatást célzó modellnek, amely támogatja a fiatalok szülőföldön maradását. A modell kidolgozása érdekében megkezdik a stratégiai, előkészületi jellegű munkát az egyéni otthonteremtési lehetőségek bővítése érdekében, összefogva a helyi szociális háló más tagjaival és szakembereivel.

A Magyar Kormány által bevezetett Családi Otthonteremtési Kedvezmény programot mindkét partnerünk követendő példának tartja, azonban jelenleg úgy gondolják, hogy ennek a szülőföldről elszívó hatása van. Sok kárpátaljai magyar jár át Magyarországra dolgozni, lakcímet is tudnak igazolni, így a jogosultságuk meg van hozzá, az erdélyi magyaroknak, pedig, mivel uniós országban dolgoznak, még csak át sem kell járniuk Magyarországra. Mind a tb jogviszonyuk, mind az állampolgárságuk adott ahhoz, hogy ingatlant vásároljanak Magyarországon.

A hagyományok, kulturális gyökerek miként befolyásolják a családi életet – Műhelymunka beszámoló

Időpont: 2019. október 30.

Műhelymunkánk mai témája második alkalommal került terítékre, ismét a kulturális gyökereket, hagyományokat vizsgáltuk, illetve azoknak a családi életre gyakorolt hatását. Munkánkat a szlovákiai és kárpátaljai partnereink munkatársai segítették.

Felelevenítettük a témában tartott 1. workshopunkat, ahol is azt vizsgáltuk, hogy hogyan változott a családok élete, életkörülménye az elmúlt 100 évben, valamint egy Goethe idézet segítségével azt boncolgattuk, mit jelentenek gyökereink.

Az eddigiektől eltérően Műhelymunkánkat Fényeslitkén tartottuk, szakmai vezetőnk meghívására.
Alaptézisünk a következő: az ősök szokásai, hagyományai és szemléletmódja befolyásolják a jelenleg élők viselkedését, akár tudatosan, akár tudattalanul.

Műhelymunkánk vezetője a fenti mondatot vitaindító jelleggel tette közzé, majd ezt követően érdekes beszélgetés bontakozott ki.

A résztvevőknek meg kellett fogalmazniuk, hogy mi a család. Olyan válaszok születtek, mint például:
– a társadalom legkisebb egysége
– mikroközösség
– emberek közössége, ahol a tagok között vérszerinti, vagy házassági kapcsolat van
Mindannyian egyetértettünk abban, hogy az idők folyamán változik a család összetétele és más-más nehézségekkel kell szembenézni a gyerekek felnőtté válásának folyamatában a különböző ciklusokban.
De mégis, melyek azok a hagyományok, amelyek ezekre befolyással bírnak? – Tette fel a kérdést műhelymunkánk vezetője.

Ehhez egy kis elméleti segítséget is kaptunk: A hagyomány egy adott közösség tudásának, tapasztalatainak összessége, mely a közösség fennmaradását támogatja. A hagyományok többet is jelentenek, mint csak a múltból megmaradt szokásrendszert. Jelenlétünket is átszövik, folyamatosan változnak, módosultnak a társadalom és a környezete pillanatnyi állapota szerint.

Az elméleti segítséget figyelembevéve az alábbi válaszok születtek a résztvevők részéről:
– foglalkozási hagyományok: a szülők foglalkozása nagyban meghatározza azt, hogy a gyermekek milyen foglalkozást választanak maguknak
– vallási szokások: mennyire vallásos az adott család, hisznek-e Istenben, járnak-e templomba, rendszeresen imádkoznak-e
– tradíciók: öltözködési szokások, rendszeresek-e a családi összejövetelek, közös ünnepek megtartása, házasodási, gyereknevelési szokások

Szilágyi Zoltán a KMNE képviseletében kifejtette, hogy náluk az elmúlt években elevenedett fel újra a népi mesterségek megtanulása iránti igény, például az asszonyok igyekeznek eltanulni nagyanyáiktól a szilvalekvár főzést, vagy a férfiak egy része nyitott a fazekasság, asztalos vagy kovács mesterség kitanulása iránt, melyet nagyban befolyásol, hogy a felmenők milyen foglalkozást űztek, rendelkezésre állnak-e még a régi felszerelések.
Huszár László, az SZMMI képviseletében elmondta, hogy náluk a Felvidéken gyakoriak az olyan ünnepek, ahol a családok népviseletbe öltöznek, és már a legkisebbeknek is meg van a maguk viselete. Büszkék magyarságukra és igyekeznek kulturális identitásukat nem csak a családon belül megőrizni, hanem a tágabb közösség felé is közvetíteni ennek értékeit.

A mai műhelymunka összegzéseként elmondható, hogy a hagyományok életben maradása nagyban függ attól, hogy a családok hogyan viszonyulnak azokhoz, milyen mértékben adják át azokat gyermekeiknek. Jövőnk a múltban gyökeredzik, így a múlt tapasztalataira támaszkodva, a jelen kor vívmányait felhasználva tudjuk jövőnket alakítani, családunk sorsát formálni.

Házasság, családalapítás, válás – az ellátórendszer miben tud segítséget nyújtani – Műhelymunka beszámoló

Időpont: 2019. november 4.

Projektünk utolsó műhelymunkáján a VANCSESZ munkatársa Szerbiából és a KMNE 2 munkatársa vett részt Ukrajnából. A közös munkát ismét Fényeslitkén tartottuk.

A workshop témája adott volt, korábban ebben a témában már a gyermekvédelem kérdéseit elemeztük ki. A mostani alkalom során azt vizsgáltuk, hogy milyen családbarát kezdeményezések jelentek meg az elmúlt időszakban, melyek hozzájárulnak a házasságkötési kedv növekedéséhez és a gyermekvállalás ösztönzéséhez.

Általánosságban elmondható, hogy egyre nagyobb gondot jelent, hogy a társadalom elöregszik, a fiatalok pedig nem vállalnak elég gyereket, illetve nem annyit vállalnak, amennyit szeretnének. Erre a problémára próbál választ adni a magyar kormány a 2010 óta, a családok támogatásával és a kormányzás minden területén megjelenő családbarát szemlélettel. A magyar családpolitika a választás szabadságáról szól, mindenki szabadon dönthet, hogy alapít-e családot, ha igen, mikor teszi ezt meg, hány gyereket vállal, a gyerekek mellett a főállású anyaságot vagy apaságot választja, esetleg visszatér a munka világába.

A magyar kormány részéről ilyen intézkedések a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, a családi adókedvezmény, babaváró hitel.

A Vajdaságban 10ezer Euronak megfelelő összegű házvásárlási támogatásra pályázhattak az ott élők, ami több fiatal életkezdéséhez is nagy segítséget jelentett a magyar kormány támogatásával – mondta el a VANCSESZ munkatársa.
Ukrajnában, ha kis összeggel is, de támogatják például azt, ha a nagyszülők vállalják az unokák felügyeletét, mondta el Szilágyi Tímea, a KMNE munkatársa.

A munkahelyeken is egyre több családbarát intézkedéssel találkozni, legalábbis itthon: motivációs hatású, közösségépítő, családot is bevonó események szervezése, a gyermekek tanítási időn kívüli felügyeletének megoldása, nyári táborok szervezése, vagy munkaidőkedvezmények a gyermekek napirendjéhez igazodva – sorolták a példákat munkatársaink.

Szerbiában és Ukrajnában ezek még gyerekcipőben járnak, de a nagyobb vállalatok látva külföldi versenytársaik vagy épp az anyavállalataik törekvéseit, szintén elmozdultak ebbe az irányba – foglalhatjuk össze külföldi partereink megállapításait.

A VANCSESZ munkatársa a munkahelyi családbarát jó gyakorlatokat szeretné megismertetni a vajdasági vállalkozókkal is, hisz a műhelymunkán szerzett tapasztalatok megerősítik benne, mennyire fontos a vállalkozások számára a munkaerő megtartása, de ezért tenniük kell nekik is. Kifejtette, hogy a vállalkozás fejlesztési programokba a helyi vállalkozások szerinte be is tudnának építeni néhány családbarát törekvést, aminek a nagycsaládosok számára csakis pozitív hozadéka lenne.