A munka hasznos. A munka nehéz. A munka szükséges. A munka muszáj. A munka nemesít. A munka öregít. A munka fenntartja a családot. A munka szétszakítja a családot. Kevés társadalmi elem megítélése annyira ambivalens, mint a munkavégzése. Egy dolog felől azonban nem lehet kétségünk, a munka, és a jövedelemszerzés elengedhetetlen a létfenntartás szempontjából. Munka nélkül nincs pénz, pénz nélkül nincs létfenntartás.
A mai felgyorsult ütemű élet mellett, és a folyamatosan változó gazdasági helyzetben nem csupán a családoknak, hanem a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt érdeke, ugyanakkor felelőssége is a változó piacokhoz való alkalmazkodás. A munkáltatóknak célszerű felismerni, hogy a humántőke megóvása, így a munka és magánélet egyensúlyának szem előtt tartása, a munkaszervezésben tanúsított rugalmasság versenyelőnnyé fordítható.
Hogy miért vállalnak egyre későbbi életkorban gyermeket a fiatalok? Ennek okait az ún. „bizonytalanság” és az „egyéni célok” dimenziói húzódik meg.
A bizonytalanság dimenziójához:
• az anyagi bizonytalanság (bizonytalan jövő, lakáshelyzet), illetve
• az életút bizonytalansága köthető (később válnak felnőtté, később találnak megfelelő partnert)
Az „egyéni célok” dimenziói:
• karrierre koncentrál
• magára költi a keresetet
• anyagilag nem engedhetik meg maguknak
• kevés segítség a szülőktől
• kevés segítség az államtól
• a gyermeknevelés fizikai, idegi nehézségei
Olyan stratégia kialakítása is szükséges, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolását. Ezt többek között olyan intézkedések segíthetik elő, mint a munkaidő-szervezés új, rugalmas módjainak bevezetése. Ezek egyaránt szolgálják a munkavállalók és a vállalkozások érdekeit és könnyen alkalmazkodnak a változó körülményekhez.