A nyugat-európai országok több helyen is komoly lakhatási krízissel néznek szembe a letelepedni, családot alapítani vágyó fiatalok. Kevés ingatlan áll rendelkezésre, nem csak vételi, hanem bérlési szándékkal is rendkívül nehéz biztosítani az önálló otthont.
Globális jelenség, hogy a nagyvárosokban egyre drágább a lakhatás. Ennek oka, hogy folytatódik az urbanizációs robbanás, amelynek hatására 2050-re a világ lakosságának várhatóan már kétharmada a városokban fog élni. Csakhogy az építőipar egyre kevésbé tudja tartani a lépést a városok népességnövekedésével. A lakhatási gondok egyre inkább hatással vannak a világ gazdasági növekedésére is.
Magyarországon leginkább a fővárosban érezhető ez a jelenség, ahol albérletet szinte már lehetetlen havi 100 ezer forint alatt találni. Ráadásul csak az elmúlt két évben több mint 50 százalékkal emelkedtek a lakásárak Budapesten (az országos átlag 28 százalék). Nem kis részben köszönhető annak, hogy a magyar Kormány intézkedése révén az új lakások ÁFA-ja csökkent, vagy visszaigényelhető, illetve a Családok Otthonteremtési kedvezményének is volt egy elég jelentős árfelhajtó hatása.
A Kelet-Európai országokról általánosságban elmondható, hogy a legtöbb ember kirívóan rossz lakhatási körülmények között él. Különösen a bérlakásban élő háztartások tudják egyre kevésbé megfizetni lakhatásukat. Mindeközben szociális bérlakások alig léteznek.