Tanulmányút VIII. – Miskolc és Rudolftelep, 2019.11.7-8.

Tanulmányút beszámoló

Időpont: 2019. november 7-8.

Helyszín: Miskolc és Rudolftelep

Projektünk során második alkalommal szerveztünk tanulmányutat Miskolcra, melynek során egy közeli településre, Rudoltelepre is ellátogattunk. A szakmai terv alapján Ormosbányára látogattunk volna, azonban szervezési okokból a szomszédos Rudolftelepre látogattunk végül.

Nemzetközi partnereink részéről a Tövishát Kulturális Társaság szakemberei csatlakoztak hozzánk.

Rudolftelepen a József Attila Művelődési Házban találkoztunk a művelődés ház vezetőjével, valamint a település polgármesterével Zilahy Zoltánnal.

Tauschach Alexandra, a művelődési ház vezetője ismertette a tanulmányút résztvevői számára, hogy a településen élő fiatalokat hogyan szólítják meg és vonják be őket a közösségfejlesztési folyamatokba. Bár ezek a fiatalok középiskolába a közeli Kazincbarcikára vagy Miskolcra járnak, elmondásuk alapján szeretnének településükön maradni a későbbiekben is, mert jól érzik itt magukat, nagyon jó közösség alakult itt ki és az iskola befejezését követően szeretnének is tenni a község fejlődéséért.

A település polgármester elmondta, hogy a falusi CSOK bevezetésétől nagyon sokat várnak, reméli, hogy többen kedvet kapnak a festői szépségű faluba költözni. Terveik között szerepel, hogy a település lakatlan házait felvásárolják, felújítják és azok már azonnal beköltözhetően kerülnek értékesítésre az új lakók felé. Szívesen fogadják a hozzájuk betelepülőket, igazi közösséget szeretnének kovácsolni a településen élőkből és a turizmus adta lehetőségeket kihasználva, a kultúrával összekapcsolva szeretnének jövedelemhez jutási lehetőséget biztosítani az itt élőknek.

Tanulmányutunk második napját Miskolcon töltöttük. A VOKE Vörösmarty Művelődési Házba látogattunk, ahol azt vizsgáltuk, hogy a művelődési ház tevékenységén keresztül hogyan képes egy szomszédos kistelepülésen kompetencia fejlesztést elérni. Az érdekképviselet, közösségi orientáció mentén zajló foglalkozásokat Ormosbányára szervezik, melynek tematikájában az alábbiak szerepelnek:

 

  • A munkavállalást megalapozó kompetenciák (rugalmasság, kreativitás, kezdeti önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, digitális írástudás) fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás alkalmassága
  • Magatartásminták, viselkedéskultúra: a résztvevők alkalmazkodó képességének növelése a helyzetekhez, feladatokhoz, személyekhez, a körülményekhez illő viselkedésmódok felismerése és alkalmazása
  • Lehetőség biztosítása a résztvevők öntevékenységének, önérvényesítő képességének kibontakoztatásához

 

A foglalkozásokat Somorjai Lehel az alábbiakkal mutatta be:

A társadalom legkisebb egysége a család, de modern XXI. századi társadalmunk legkisebb egysége az egyedül élő ember. A könnyebb érthetőség, elemezhetőség kedvéért ettől az egységtől indultunk el, hogy végigjárjuk a mikrokörnyezet és a globális társadalom iránti felelősségvállalás ügyének különböző társadalmi szintjeit, elkülönítve azokat. Mivel a valóságban ezek a szintek – egyéni, családi, intézményes, helyi közösségi, társadalmi – és azok elemei folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással, befolyásolják egymás működését, ezért a hétköznapokban megfogható gyakorlati példákat gyűjtöttük össze a főként idősebb korcsoportból kikerült résztvevőkkel, interaktív beszélgetések folyamán, csoportos tanulási jelleggel. A foglalkozássorozat legfontosabb célja, hogy a résztvevők megismerhessék egymás képességeit, készségeit, amely a csoportalakulás folyamán megkönnyíti és gördülékennyé teszi a közösségi szellem és közös alkotásvágy kialakulását. Önmaguk, közösségük és a társadalom számára is megfelelő értékrendet és célhierarchiát alakítanak ki. Megismerik és tudatosítják azon devianciákat, amelyek a hasonló társadalmi szinten élő társaikat, így saját magukat, családjukat is veszélyeztetik, és hatékony elkerülési módokat alakítanak ki ezekkel szemben. Mindebben szakértők vannak a segítségükre.

Összefoglalva a tanulmányúton tapasztaltakat az a meglátásunk, hogy az 1990-es években történt bányabezárások okozta gazdasági sokkból az egykor virágzó kistelepülések még mindig nem tértek magukhoz, lakosságszámuk folyamatosan csökken, és a lakosság elöregszik. Reménysugarat jelent nekik a Falusi CSOK bevezetése, ettől remélik, hogy az olcsó ingatlanok oda vonzzák majd a fiatal családokat. A meglévő fiatalokat közösségi programokkal igyekeznek helyben tartani.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.