Tanulmányút 1. beszámoló
Helyszín: Pécs
Időpont: 2018. június 28-29.
A projekt szakmai tervében foglaltaknak megfelelően szakmai tanulmányutat szerveztünk Pécsre és környékére, melynek célja az volt, hogy megismerjük a helyi civil szervezetek kezdeményezéseit, arra vonatkozóan, hogy a családok összetartozása erősítésének érdekében milyen programokat szerveznek.
Meglepve tapasztaltuk, hogy az általunk gondoltnál jóval színesebb a kínálat Pécsen. Pezsgő kulturális élet várja az ide látogatókat, valamint számos szabadidős program-lehetőség, turisztikai látnivalók. Az elmúlt évtizedben, a város jelentős fejlődésen ment keresztül ezen a téren, melyben nyilván szerepet játszott az is, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa volt 2010-ben. Bár az ennek keretében létrehozott fejlesztésekről megoszlik a pécsiek véleménye is (mennyire volt hasznos, mennyire fenntartható), abban egyetértenek, hogy Pécs ismeretségére turisztikai szempontból mindenképpen hagy hatása volt.
Pécs társadalmi, gazdasági helyzetképe
Pécs a Mecsek déli oldalán helyezkedik el, közel a horvát határhoz, Baranya-megye központja.
Lakosainak száma az 1970-es években meghaladta a 170 ezer főt, ez mára már a 145 ezer főt sem éri el. A lakosság közel negyven százaléka római katolikus vallásúnak vallja magát.
A város turisztikai értékeit nagyban meghatározzák, hogy a település már az ókorban lakott volt, így találunk itt római kori emlékeket (Ókeresztény sírkamrák), de a 150 éves török uralom épületeit, emlékeit is megőrizték (Barbakán kert, Jakováli Hasszán dzsámija)
Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során.
A II. világháború után addig soha nem látott mértéket öltött Pécs fejlődése. A város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Óriásit fejlődött a bányaipar – feketeszén, majd uránérc. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt.
A rendszerváltás utáni idők Pécset érzékenyen érintették, az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nélkül bezárták, az új ipartelepítések jelentéktelen szinten maradtak a korábbiakhoz képest, a munkanélküliség hatalmasra nőtt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is jelentősen visszavetette. Az utolsó időkben már csak jelentéktelen szinten működő szénbányászat 2004. májusában szűnt meg. A 2000-es években megváltozott a város gazdasági szerkezete – egyre inkább a tudás-, az egészségügyi és a kulturális ipar lépett előtérbe.
A tanulmányútról:
2018.06.28.
Vendéglátónk Szentgyörgyvári Péter volt, a pécsi VOKE Vasutas Művelődési Ház igazgatója, aki maga is 4 gyermekes édesapa és szintén nagycsaládból származik. Nagyon fontos számára a család, így munkájában is kiemelt szerepet tulajdonít annak, hogy a családi értékeket előtérbe helyezze.
Ennek köszönhető például, hogy a művelődési ház udvarát is a családi értékek figyelembevételével rendezték be. A zárt udvar előnye, hogy a gyerekek szabadon játszhatnak a kis játszótéren, míg a szülők baráti beszélgetéseket folytatnak, vagy épp a szabadtéri színpad kulturális műsorát élvezhetik.
A legkisebbek számára pelenkázó helyiséget is kialakítottak.
A művelődési ház valódi közösségi központként működik. A számos önszerveződő közösség mellett terápiás klubok is működnek a házban, de itt kapott helyet a Pécsi Karrierpont is, illetve a Pécsi mami kezdeményezés is.
Programjai között megtalálhatóak az aktuális ünnepkörnek megfelelő kézműves foglalkozások, gyermekeknek szóló rendezvények, kiállítások.
Megismerkedtünk a Bányászok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesületével, akik bemutatták az általuk életrehívott Bányamanó mozgalmat. A mozgalom célja, hogy az egykor virágzó bányaművelés hagyományait – annak ellenére, hogy a bányák már jó 25 éve bezártak – megtartsák, megismertessék azt az utókor generációival. Mesék a bányából címmel megjelentetett mesekönyvük beköszöntő írásában Hoppál Péter így fogalmaz: „Régi bölcsesség, hogy csak az a közösség lehet erős, amely ragaszkodik hagyományaihoz és őrzi azokat. Ennek a hagyományőrzésnek a tárházából nem hiányozhat a közös alkotás, a hagyományok felelevenítésének öröme, sőt az új hagyományok teremtése sem! Hiszen egy-egy örökség fenntartásának alapvető eszköze annak megújulása, életközelivé tétele.”
A Pécsen élők egy része még ma is Jó szerencsét! kívánva köszön egymásnak, ezzel is őrizve a bányász hagyományokat.
A bányászközösségek zárt, társadalmilag elkülönülő közösségek voltak, amelynek jellegzetes folklórjelenségei, hiedelmei, szokásai alakultak ki. A bányászok sajátos hagyománykörrel rendelkeztek, a körükben gyűjtött történetek a mese, a hiedelemmonda, és a történeti monda határán állnak. „A kockázattal terhes bányamunka, ennek a normális élettől távol eső, földalatti színhelye, a természeti erők kiszámíthatatlansága, a sötétség, a csöpögő víz, s a sziszegő huzat, a kopogó kövek félelmetes zajai, a titokzatos légkör, melyben veszélyek leselkednek, az izgalmas és szokatlannak olyan fluidumát hozzák létre, melyből sejtelmek, tabuk, babonás képzetek keletkeznek
A Bánya manó mozgalom megalapítója Vándori András, okleveles bányamérnök. András bácsi elmondása szerint a bányák bezárásával megszűnt egy korszak. A bányász települések megszokott ritmusa megváltozott. Már nem szól a műszakkezdést jelző, erős, az egész környéken hallható dudaszó, nincsenek bányászok. Csak a hagyomány maradt meg, amelyet most még az öregek tartanak fenn, de az ifjúságnak át kell vennie a váltóbotot. Ennek érdekében alakultak a Bányamanó csapatok. A bányamanók a múltban, ma és a jövőben is komoly érdemeket szereztek azzal, hogy kitartásukkal, kíváncsiságukkal, szenvedélyükkel mind több fiatalt ismertetnek meg az elmúlt másfél évszázad bányásztörténelmével. A manók ott vannak minden bányászeseményen és rendszeresen gondozzák a pécsi- és Pécs-környéki bányászemlékműveket. Folyamatosan rendeznek nekik olyan bányásztörténeti vetélkedőt a városban, melyek játékos formában kérdeznek rá a helyi bányászat híres momentumaira, a bányászeszközök használatára, a bányászok napi rutinjára. A pécsi Bányamanó mozgalom mára már országossá nőtte ki magát, hisz az ország más bányászvidékein is sorra alakulnak a bányamanó klubok.
Ezt követően megismerkedtünk a Pécsbányai Kulturális Egyesület munkájával, akik egy meglehetősen lepusztult és elmaradott településrész megmentéséért és újjáéledéséért küzdenek. A pécsi és Pécs-környéki bányák bezárásával a munkanélküliség megugrott, a munkanélkülivé vált bányászok nem találtak maguknak új munkahelyet. Az egykor virágzó bányásztelepülések, településrészek hanyatlásnak indultak, a lakóépületek is rohamosan amortizálódtak, mivel nem volt pénz a folyamatos karbantartásra, felújításokra sem. Az addig szorgalmasan dolgozó bányászok egyik-napról a másikra nem találták a helyüket. A bányák bezárása nem csak gazdasági sokkot okozott a környéknek, hanem társadalmit is. Évtizedek teltek el azóta. A városrészek csak közösségi összefogással tehetők újból élhetővé. A Pécsbányai Kulturális Egyesület ezt az összefogást igyekszik megteremteni és koordinálni, a közösségi élet újraélesztésével, munkahelyek teremtésével, a helyi közmunka program koordinálásával, a helyi értékek megmentésével. Legnagyobb szabású rendezvényük a Gesztenyeliget-fesztivál, amit az Ezeréves szelid gesztenyésben rendeznek. A több hektár területű gesztenyésnek csak kis részét sikerült megmenteniük, de így is igyekeznek a gesztenyés adta lehetőséget maximálisan kihasználni, nem csak közösségi programok szervezésével. Például termelő és értékesítő szövetkezeten keresztül értékesítik az itt megtermelt szelíd gesztenyét a pécsi adventi vásáron, ezzel munkahelyeket is teremtve.
Előadást tartott számunkra Alapi-Tóth Zoltán is, az Apolló Kulturális Egyesület képviseletében. Zoltán 2017-ben az Év Fiatal Vezetője díjban részesült nonprofit kategóriában. Az Apolló Kulturális Egyesület három fő területen tevékenykedik. Üzemeltetnek a Pécsi Kulturális Központban egy könyvtárat, amely kreatív alkotótérként is funkcionál, dolgoznak színjátszó csoportokkal, vagyis nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekkori és ifjúsági színházi nevelésre (Escargo Hajója Színházi Nevelési Szövetkezet), valamint egy művészeti iskolát, az Eck Imre Alapfokú Művészetoktatási Intézményt is működtetik.
Színköreik évek óta sikeresen szerepelnek fesztiválokon, kapnak szakmai elismeréseket. Részt vesznek Pécs városának kulturális életében: városi ünnepségek irodalmi részeinek megrendezése, fesztiválok és nyári színházi előadások szervezése. Drámapedagógia módszereinek képviselése a Dél-Dunántúli Régióban: dráma- és színházi nevelési foglalkozások tartása, drámapedagógiai programok befogadása, találkozók szervezése. Más művészeti csoportok tevékenységének támogatása: befogadó hely fenntartása, fesztiválok szervezése révén fellépési lehetőség biztosítása.
Az előadást követően a házigazda egy külön kulturális műsorral kedveskedett számunkra. A fellépők operett slágereket énekeltek.
Az előadások után közös sétát tettünk Pécs belvárosában, megtekintettük a város egyházi műemlékeit: a Gyertyaszentelő Boldogasszony-templomot, valamint a Ciszterci Rend épületeit, az Ó-keresztény sírkamrákat.
A pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija, hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, közkeletű nevén belvárosi templom a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe, Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik. Helyén eredetileg is keresztény templom állt, amelyet Gázi Kászim budai pasa építtetett át dzsámivá az 1560-as években. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés.
A Zirci Ciszterci Apátság Pécsi Szálláshely és Látogatóközpont épülete több évszázados múltra tekint vissza. 1851 júliusában Pozsonyból 12 szerzetesnővér érkezett Pécsre, hogy megkezdje a tanítást az akkori rendházban, a Miasszonyunkról elnevezett Kanonokrend szellemiségét követve.
2018.06.29.
Pénteken Szentgyörgyvári Péter meghívására Siklósra látogattunk. Péter, aki a művelődési ház igazgatói teendői mellett a siklósi vár Várkapitánya is egyben, kalauzolt végig munkatársával a várban. Munkájuk során itt is igyekeznek a családok számára minél vonzóbbá tenni a várlátogatást. A kisebbeket például játszóházzal várják, de van néhány interaktív kiállítási tárgyuk is. Apród ünnep nevű rendezvényük kimondottan a kisgyermekes családoknak szól, ahol kézműves foglalkozással, játékokkal várják a gyermekeket. Ezen kívül számos kulturális programnak is helyt adnak, építve persze a hely idegenforgalmi adottságaira is. A történelmi hagyományok megőrzése éppoly fontos számára, mint a családi értékek hangsúlyozása. Amikor lehetősége adódik, Ő is magára kapja a dísz egyenruháját és ebben vegyül el a látogatók között.
Ebéd után zárult a program.