Tanulmányút 2. – Beszámoló
Helyszín: Nyíregyháza
Időpont: 2018. július 6-7.
A projekt szakmai tervében foglaltaknak megfelelően szakmai tanulmányutat szerveztünk Nyíregyházára melynek célja az volt, hogy megismerjük a helyi civil szervezetek kezdeményezéseit, arra vonatkozóan, milyen lehetőségek vannak az élethosszig tartó tanulásra, az időskor aktív eltöltésére.
Nyíregyháza társadalmi, gazdasági helyzetképe
Nyíregyháza az ország keleti csücskében található. Megyeszékhely, az ország 7. legnagyobb városa.
Lakosainak száma közel 120 ezer fő. A vallásbeli megoszlás Pécshez képest sokkal kiegyensúlyozottabb. A lakosok 20%-a vallja magát római katolikusnak, 16%-a reformátusnak, 10%-a görög katolikusnak és 7% evangélikusnak.
Nyíregyháza sokáig az ország egyik legrosszabb helyzetben lévő megyeszékhelye volt a munkanélküliek rendkívül magas arányát tekintve. Azonban az autópálya építés és az emiatt ide települő multinacionális vállalatok rendkívül sok munkahelyet teremtettek. A város legnagyobb foglalkoztatói a Lego Manufacturing Kft. és a Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. Ez a két cég mintegy 3000 főt foglalkoztat, így nem csak a nyíregyháziaknak, hanem a környékbeli településeken élőknek is munkahelyet biztosítanak.
A tanulmányútról:
2018.07.06.
Tanulmányutunkat a Vasutas Művelődési Ház és Könyvtárban kezdtük. A művelődési házban számos önszerveződő közösség működik. A teljesség igénye nélkül: Méhész kör, Kertbarát kör, nyugdíjas klubok, Eszperantó Kör, Asztrológia kör, Tánccsoport, Hagyományőrző Klub, Énekkar.
Az önszerveződő közösségekre jellemző, hogy leginkább a nyugdíjas korosztályból kerülnek ki tagjaik, de a Méhész Kör esetében fiatal méhészek is előszeretettel járnak a havi összejövetelekre, hogy szakmai tudásukat elmélyítsék.
A művelődési ház munkatársa, Gabányi Ferenc mutatta be számunkra a házban jelenleg folyó projekteket.
Az EFOP-3.7.3 projektben felnőttek számára szerveznek különböző nonformális és informális tanulási alkalmakat, melyek hozzájárulnak az élethosszig tartó tanulás szemléletének kialakításához.
Az EFOP-3.3.2 projektben az óvodás és iskolás korosztályt célozzák meg kulturális órákkal, szakkörökkel, témanapokkal.
Az EFOP-3.3.4 projektben pedig a népmese anyanyelvi kompetenciájának fejlesztő szerepét kívánják erősíteni informális és nonformális keretek között. A NépmesePont miatt jelenleg átalakítás zajlik az épület hátsó részében, melyeket így csak látványtervről tekinthettünk meg.
A hangulatos belső udvarukon egyedülálló módon egy keskeny-nyomtávú vasúti kocsi található, ahol eddig kiállításoknak adtak helyet, de ez is átalakul Mesevonattá a NépmesePont keretében.
Nagy hangsúlyt fektetnek a hátrányos helyzetűek informatika oktatására. Első ízben 2004-ben PHARE támogatásból alakítottak ki informatika termet az épületben, majd ECDL vizsgaközponttá is váltak.
Részt vettek a BMK által meghirdetett Nagyi-Net tanfolyamok szervezésében is, de ezt követően önköltségi áron vagy egyéb pályázati forrásokból nyugdíjasok százait juttatták alapfokú informatikai ismerethez, akik célja sok esetben az volt, hogy a távollévő családtagjaikkal tartani tudják a kapcsolatot Skype-on vagy Messengeren.
Ezt követően Kiss László tartott előadást a hátrányos helyzetű rétegek képzésével kapcsolatban szerzett tapasztalatairól.
A művelődési házban lehetőségünk nyílt beszélgetni Juhász Lászlóné Marikával, aki az egyik itt működő nyugdíjasklub vezetője. A csoportjukkal számos rendezvényen részt vesznek, sokat kirándulnak, aktív időskort élnek, de emellett azért jut idejük az unokákkal is foglalkozni.
Az előadások után interaktív városi sétára indultunk, ahol Cservenyák Katalin újságíró, idegenvezető kalauzolt bennünket végig a belvároson. Sétánkat a város első templománál kezdtük.
Katalintól megtudtuk, hogy Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.
A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.
A város érdekessége, az azt körülvevő bokortanyás település-szerkezet.
Az evangélikus templom után meglátogattuk a Móricz Zsigmond Könyvtárat, ahol a könyvtár munkatársa a pincétől a padlásig végig kalauzolt bennünket, közben pedig elmondta, hogy milyen programokkal várják a könyvtár megújult épületében a különböző korosztályokat. Meglepő módon számos olvasóval találkoztunk a könyvtárban, akikkel lehetőségünk nyílt beszélgetni is. A könyvtár után a Váci Mihály Művelődési Központba látogattunk el, mely az Agóra Projekt keretein belül újult meg.
2018.07.07.
Szombaton a Nyíregyházához tartozó Sóstóra látogattunk, ahol szerettük volna megnézni a Múzeumfalut, mely hiteles képet mutat a néhány évtizeddel ezelőtti szatmár-beregi emberek életéről, de felújítás miatt sajnos már zárva volt. Ezt követően rövid sétát tettünk a környéken, megnéztük, hogy a családok számára milyen kikapcsolódási lehetőségeket biztosítanak. Itt található az ország legnagyobb állatkertje, de az Aqarius Élmény- és Parkfürdő is országos ismertséget szerzett.
A kis délelőtti kirándulást követően kilátogattunk a 68. Vasutasnap rendezvényére, ahol találkoztunk a Tirpák Hagyományőrző Egyesület tagjaival is. A hagyományőrző csoport tagjai a bokortanyákon élő szlovák nemzetiségű, Békés megyéből idetelepült népcsoport hagyományait őrzik, gyűjtik dalaikat és szokásaikat. Tagjaik főként időskorúak.