Tövishát Kulturális Társaság
A Tövishát Kulturális Társaság megalapításának gondolata már 1992-ben felmerült a városi RMDSZ választmányának keretein belül, hisz bár az érdekvédelmi szervezet aktív szerepet vállalt a közművelődési élet megszervezésében, nem tudott sok olyan kérdést megoldani, amely a civil szférában jelentkezett. Ezek közé tartozik például egy olyan ház biztosítása, ahol a magyar közösség megélheti magyarságát, ápolhatja hagyományait, erősítheti történelmi tudatát. Mivel a földrajzi tájegység települései hasonló gondokkal küszködtek, megfogalmazódott egy kulturális társaság létrehozásának szükségessége. A megalakulás a térség magyar közössége belső igényének eredménye. Az alapító okiratokat a térség településein élő 25 értelmiségi írta alá. Az egyesület tagjai önkéntes munkát végző tanárok, orvosok, mérnökök, technikusok és tisztviselők.
A Társaság a tájegységen élő többségi románok és kisebbségi magyarok közötti együttélés, dialógus, megértés és kölcsönös tisztelet propagálója a társadalmi és kulturális élet minden területén. Ily módon e vegyes lakosságú tájegységre jellemző hagyomány szellemében ösztönzi a tolerancia kiteljesítését.
A Társaság a következő tennivalók megvalósítását tűzte ki célul:
a) a tájegység lakossága közművelődési életének megszervezése;
b) a Tövishát szellemi örökségének feltárása, feldolgozása, közkinccsé tétele;
c) néprajzi jelentőségű műemlékek számbavétele, gondozása, emlékházak, tájházak berendezése;
d) a tájegység közművelődési szükségleteinek kielégítésére, valamint a más vidéken élők kultúrájának kölcsönös megismertetésére a Társaság kiépíti, ösztönzi és ápolja kapcsolatait a romániai és más, határokon túli közművelődési szervezetekkel, és biztosítja a szellemi értékek cseréjének kereteit;
e) művelődési és dokumentációs központ létrehozása tárgyi és szellemi emlékeink megmentésére;
f) irodalmi versenyeken, alkotó munkában, kulturális tevékenységben kiemelkedő teljesítményű diákok erkölcsi és anyagi támogatása;
g) alkotók, színjátszó csoportok, együttesek, néprajzkutatók támogatása;
h) alkotótáborok szervezése,anyagi támogatása;
i) a tájegységen működő oktatási intézményekkel és történelmi egyházakkal való kapcsolatok kiépítése;
j) hagyományteremtő ünnepségek, közművelődési fórumok, előadássorozatok szervezése, a tudományos kutatások népszerűsítése alkalmi és időszakos kiadványokban;
k) a népi hagyományok ápolásában szerepet vállaló klubtevékenységek ösztönzése és támogatása.