Ahogy említettük, a család azon társadalmi csoportosulások egyike, amely a civilizáció, sőt az emberiség hajnala óta fennmaradtak, és minden kultúrára jellemzőek. Természetesen az emberiség fejlődésével párhuzamosan a családkép is fejlődött, de legalábbis átalakult, megtartva elsődleges funkcióit, reprodukciós teret, és létbiztonságot nyújtva a tagjai számára. A primitív korszakban nehéz egyértelműen beazonosítani a családot, mint társadalmi csoportot. Az ősemberek hordákba csoportosultak, ahol minden fél egyenlő volt, a javakat egyenlően osztották fel, hiszen szükséges volt a túléléshez. Az ősközösség családjai a nomád életmódjukból kifolyóan kisebb, mobilis családszerkezetekbe tömörültek. A hordákban a nők közösen nevelték az utódokat, a férfiak között a vadászat miatt nagy volt az elhullás aránya, így nem volt meg a kulturális háttér, sem pedig az igény a klasszikus értelemben vett családok kialakulására. Egyes feltételezések szerint az ősközösségben valószínűleg a csoportházasság volt az uralkodó családtípus, amely biztosította az ősközösségi csoportok folyamatos reprodukcióját. Az időszakban markánsak elkülönültek a férfi és a női nemi szerepek, a férfiak vadásztak, és harcoltak, míg a nők gyűjtögettek, és az utódokra vigyáztak.