Következő attitűdünk a családok közös értékeit vizsgálta. Hasonlóan az előbbiekhez, a vizsgálati irány két részre osztódott, egyrészt kíváncsiak voltunk arra, hogy melyik országban mennyire tartják fontosnak a családok olyan közös értékeit, mint például egy családi ebéd, illetve azt, hogy mennyire térnek el a csoportok az átlagostól. Másodsorban azt vizsgáltuk, hogy a különböző ország párok tekintetében van-e különbség az önállóság fontosságában.
Értékelendő állításunk így szólt: A családok hétvégén, egyidőben, egyszerre ülnek le az ebédhez.
Az eredmények alapján a családi értékek, leginkább a magyarok számára fontosak (m=3,79), míg a legkevésbé a szlovák (m=3,32) mintára jellemző, hogy fontosnak tartják az önállóságot. A teljes minta átlaga m=3,51.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, van-e szignifikáns eltérés a nemzetek között, és az átlagtól, variancia analízist használtunk. Az eredmények alapján a nemzetek közti különbség, és az átlagtól való eltérés szignifikáns (p=0,001), tehát statisztikailag igazolható, hogy jelentős eltérés van abban, hogy a nemzetek mennyire tartják fontosnak a közös értékeket.