Következő attitűdünk a családok közös értékeit vizsgálta. Hasonlóan az előbbiekhez, a vizsgálati irány két részre osztódott, egyrészt kíváncsiak voltunk arra, hogy melyik országban mennyire tartják fontosnak a családi kapcsolatokat, mint például egy családi ebéd, illetve azt, hogy mennyire térnek el a csoportok az átlagostól. Másodsorban azt vizsgáltuk, hogy a különböző ország párok tekintetében van-e különbség az önállóság fontosságában.
Értékelendő állításunk így szólt: A családokra jellemzők a rendszeres rokonlátogatások.
az eredmények alapján a családi értékek, leginkább a szerbek számára fontosak (m=3,87), míg a legkevésbé az román (m=3,43) mintára jellemző, hogy fontosnak tartják a családtagokkal való kapcsolattartást. A teljes minta átlaga m=3,68.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, van-e szignifikáns eltérés a nemzetek között, és az átlagtól, variancia analízist használtunk. Ahogy az eredmények mutatják a nemzetek közti különbség, és az átlagtól való eltérés szignifikáns (p=0,000), tehát statisztikailag igazolható, hogy jelentős eltérés van abban, hogy a nemzetek mennyire tartják fontosnak a közös értékeket.