Mit jelent a család? Létezik-e egyértelmű válasz erre a kérdésre? Természetesen mondhatjuk, hogy a család a társadalom legalapvetőbb szervezeti egysége, amely több ember együttélése során jön létre, általában rokonsági alapon szerveződik és a tagjai között leszármazási viszony van. De kielégítő-e ez a magyarázat?
Ahány nézőpontból közelítjük meg a kérdést, annyi jelentést találhatunk. Annyi bizonyos, hogy a család az egyetlen olyan társadalmi szerveződési forma, amely az őskor óta minden társadalomban és kultúrában megtalálható, és a mai napig őrzi jelentőségét. Fennmaradhat-e az emberiség családok nélkül? Természetesen. Ahogyan a juhok, a marhák, a legyek, a békák, és minden egyéb élőlény is. Az utódnemzés nem kívánja meg a család a meglétét, ugyanakkor láthatjuk, hogy a társadalmat, a civilizációt, és a kultúrát nem maga a szaporodás, hanem a családba szerveződés tartja fenn.
A kiadványunk elméleti megalapozásaként ennek a sokszínű, családnak nevezett képletnek egy mára a nyugati kultúrában igen ritkává vált formáját, a három, vagy annál több gyermeket nevelő, manapság nagycsaládnak hívott kategóriát szeretnénk kiemelni, és bővebben górcső alá venni. Ehhez elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk azt a folyamatot, amely a modern kor hajnalán még teljesen megszokott, és természetesnek számító nagycsaládos családmodellt átalakította a mai nukleáris, vagy patchwork családok által uralt berendezkedéssé. Szeretnénk bemutatni a családi szerepek alakulását a modern nagycsaládokban, kitérni a családon belüli kapcsolatokra, kiemelve a szokványosnak számító nukleáris család, és a nagycsalád közötti különbségeket. Ahogy azt fentebb említettük, a család a gyermek számára az elsődleges fejlődési környezetet jelenti. Szeretnénk bemutatni, hogy van-e különbség ezen a téren a nagycsalád, és a szokványos családok között.