Számos példa mutatja, hogy az anyagi sikerek a lelki szükségleteket nem tudják kielégíteni. Egy meleg, támogató, őszinte családi kapcsolat, egy befogadó otthoni környezet a család tagjait megóvja azoktól a feszültségektől, amelyek például a társadalomban betöltött szerepeikben érik őket. A család ezen funkciója, ha jól működik, érzelmi biztonságot, kikapcsolódást, harmóniát teremt.…
A gyermek lelki fejlődését elsődlegesen a család biztosítja, ahhoz hogy a nevelése hatékony, sikeres legyen a gyermeknek elsősorban jó kapcsolatra van szüksége a környezetével, ennek első lépéseit a családjában, az otthonán belül tudja megkezdeni. Jó kapcsolat esetén a gyermek biztatható, kritizálható, segíthető, tehát sikeresen segíthetjük személyisége fejlődésében. Egyre nagyobb a…
Az otthonteremtés nem pusztán a biztos lakhatás, és a fizikai biztonság miatt fontos a család számára. Az otthon adja meg a pszichés, mentális biztonságot is, illetve egy olyan szocializációs környezetet teremt a gyermekek számára, a hol a megtanulhatják a társadalmi együttélés alapjait, illetve szociokulturális státuszuknak megfelelő felkészítést kaphat. A család…
Az országokban a lakhatási válság talán a legsúlyosabb szociális probléma. A lakosság jelentős része él egészségtelen, emberhez méltatlan otthonokban, és/vagy a munkalehetőségektől, szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatásoktól elszigetelten, akár a hajléktalanná válástól közvetlenül fenyegetetten, és minderre jövedelme egyre nagyobb részét kénytelen kiadni. Torz a lakhatási struktúra, az otthonok többsége saját…
Miután megjelent az állattartás, és a gazdálkodás, lehetővé tettek a primitív csoportok számára a letelepedett, vagy a félnomád életvitelt, egyben pedig az anyagi javak felhalmozását, és a birtoklás fogalmát. A csoportok domináns egyedei felemelkedtek, és főnökként kezdtek el funkcionálni, elkezdődött a társadalmi csoportok differenciálódása. A férfiak között intenzív vetélkedés volt…
A nyugat-európai országok több helyen is komoly lakhatási krízissel néznek szembe a letelepedni, családot alapítani vágyó fiatalok. Kevés ingatlan áll rendelkezésre, nem csak vételi, hanem bérlési szándékkal is rendkívül nehéz biztosítani az önálló otthont. Globális jelenség, hogy a nagyvárosokban egyre drágább a lakhatás. Ennek oka, hogy folytatódik az urbanizációs robbanás,…
Ahogy az elméleti megalapozásban említettük a nukleáris családok kialakulásának egyik katalizátora az volt, hogy az ipari forradalom óta a munkát kereső polgárság nagy része urbanizálódott, azaz a városokban telepedett le, háttérbe szorult az addig uralkodó mezőgazdálkodás, és állattartás. Ez a trend napjainkban is tovább tart, elég megfigyelnünk az elnéptelenedő vidéki…
Vannak nagyvállalatok, akik próbálkoznak a család és a munka egyensúlyának közelítésével. Néhány eszköz, amely szerintünk ezt a folyamatot segítheti: A munka humanizálása: a család életminőségét jelentősen befolyásolja az emberek munkahelyi közérzete, a munkával való megelégedettsége. Az elégedett, motivált emberek sokkal jobb eredményre képesek. Munkaidő szervezési megoldások bevezetése, terjesztése, pl.: –…
Az állam családpolitikai intézkedéseit közvetlenül nem csak a munkavállalóra vonatkozóan hozhat, hanem a munkahelyeket is ösztönözheti a munka/magánélet egyensúly segítésére, megteremtésére. Ennek egyik lehetséges módja a munkahelyek családbarát intézkedéseinek támogatása: – atipikus foglalkoztatási forma (pl. rugalmas munkaidő, a részmunkaidő és a távmunka) alkalmazása, – családi napközi – egészségmegőrzést támogató szolgáltatások…
A munkavégzés és családi életvitel közötti konfliktusok forrását alapvetően a következő két tényező alkotja: – a már említett konzervatív és modern családi értékek közötti feszültség, amely a nők gyermek- és munkavállalási hajlandóságát befolyásolja (család vagy karrier?), valamint – a növekvő munkahelyi követelmények nyomása: a karriercélok elérése érdekében, vagy egyszerűen csak…
