Harmadik vizsgálati faktorunk a jól neveltség, azaz a társadalmi konvenciók, és elvárásoknak való megfelelés képessége. Ahogy a kutatási eredmények mutatják Magyarországon és Ukrajnában, otthont tartják a szocializáció szempontjából legfontosabb közegnek a jól neveltség személyiségdimenziójának tekintetében. Ezzel szemben Romániában, Szlovákiában és Szerbiában az iskolát tartja a legfontosabbnak. A legkevésbé fontos közegnek…
Szintén gyakori a nyugati kultúrában a családtöredék, vagy egyszülős család. Erről a típusról akkor beszélhetünk, amikor a szülő egyedül neveli a gyermekét. A családmodell rendszerint válás után alakul ki, ugyanakkor előfordulhat haláleset következtében kialakuló csonka család is. Viszonylag ritka a nyugati társadalmakban a többgenerációs család. Általában az alacsonyabb életszínvonalon élő…
Az első vizsgált személyiségfaktor az eltökéltség, és a kitartás, annak képessége, hogy egy személy képes döntést hozni, és kitartani a céljai mellett. A kutatás alapján Magyarországon, Ukrajnában, illetve Szerbiában az otthont tartják a szocializáció szempontjából legfontosabb közegnek az eltökéltség, és a kitartás személyiségdimenziójának tekintetében. Ezzel szemben Románia, és Szlovákiában az…
Második vizsgálati faktorunk a felelősségérzet, az a személyiségvonás, amely megmutatja, hogy az adott személy mennyire képes felelősséget vállalni a tetteiért. Ahogy a 41. táblázatban szereplő adatokból láthatóvá válik, Magyarországon és Ukrajnában, otthont tartják a szocializáció szempontjából legfontosabb közegnek a felelősségérzet személyiségdimenziójának tekintetében. Ezzel szemben Romániában, és Szerbiában az iskolát tartja…
A vizsgálat következő kérdésköre az volt, hogy az egyes társadalom szempontjából hasznosnak, kívánatosnak ítélt személyiségvonások, értékek elsajátítása milyen szociális közegben történik. A lehetséges szociális közegek az otthon, az iskola, és a munkahely, valamint lehetőség volt az egyéb válaszlehetőség megadására. A vizsgált személyiségvonások a következőek voltak: • eltökéltség és kitartás •…
A nyugati kultúrában a második leggyakoribb családtípus az úgynevezett patchwork család, vagy magyar szóval vegyes család. A családmodell általában ismételt monogám kapcsolatból fakadó családalapítással jön létre. A család létrejöhet válás után, illetve haláleset után egyedül maradt szülők házasságkötésével. A tagjai egy apa, egy anya, és egyikük, vagy mindkettejük gyermekei, esetleg…
Következő vizsgált attitűdünk a vallás, és a családon belüli hitélet fontossága volt. A vizsgálati irány két részre osztódott, egyrészt kíváncsiak voltunk arra, hogy melyik országban, mennyire tartják fontosnak a vallást, és van-e olyan ország, ahol ez az érték jelentősen eltér a csoport átlagától. Másodsorban azt vizsgáltuk, hogy a különböző ország…
A leggyakoribb családtípus napjainkban a nukleáris család, amely két generáció együttélését jelenti egy háztartásban. A nukleáris család tagjai rendszerint az apa, az anya és a közös gyermekeik. Jellemzően relokáció után alakul ki az új család, azaz a gyermekek nem a szülők háztartásában vállalnak gyermeket, hanem saját háztartást vezetnek. A másik…
Következő vizsgált attitűdünk a családtagok közötti őszinteség volt. A vizsgálati irány két részre osztódott, egyrészt kíváncsiak voltunk arra, hogy melyik országban, mennyire tartják fontosnak a családtagok közötti őszinteséget, és van-e olyan ország, ahol ez az érték jelentősen eltér a csoport átlagától. Másodsorban azt vizsgáltuk, hogy a különböző ország párok tekintetében…
A mai nukleáris családok első megjelenése az ipari forradalom időszakára tehető. Az urbanizáció miatt csökken az élettér, a család fenntartása szempontjából lényeges, hogy mindkét szülő munkát vállaljon, a gyermekekre kevesebb figyelem jut. A gyári törvényekkel megszűnik a gyermekmunka, a technika haladásával felértékelődik az oktatás jelentősége. A gyermekek idejük nagy részét…
