A mondás szerint minden lánc csak annyira erős, amennyire a leggyengébb láncszeme. Egy társadalom, egy kultúra fejlettsége, és ereje leginkább abban mutatkozik meg, hogy hogyan bánik az elesettjeivel, a társadalom perifériájára szorult tagjaival. A családokat, a gyermekeket szemlélve a perifériát a gyermekvédelmi rendszerben találjuk meg. Magyarországon az első gyermekeket védő…
Hogy bemutassuk a nagycsaládok jelenlegi helyzetét, egyik tanulmányutunk keretében környezettanulmányt készítettünk egy mai, hat fős nagycsaláddal. A család berendezkedését tekintve nukleáris család, két generáció él együtt a szülők háztartásában, azonban a fluktuáció már megindult, a legidősebb gyermek elköltözött, és saját családot alapított, a második gyermek pedig egyetemi hallgatóként egyre ritkábban…
Minden házaspár, ahol a feleség 18 és 40 év közötti, és legalább egyikük 3 év biztosítási jogviszonnyal rendelkezik (a hallgatói jogviszony is annak számít), maximum 10 millió Ft kamatmentes, szabad felhasználású kölcsönt igényelhet a bankfiókokban. Ezzel a megoldással a fiatal házasok egy olyan pénzügyi eszközt kaphatnak, amellyel a csökkenthető az…
Ahogy azt láthatjuk, az iparosodás következtében a nagycsaládokra, és úgy általában véve a szülőkre anyagi terhet ró az, hogy a gyermekek a családi költségvetésben jelentős többletköltséget jelentenek, emiatt a gyermekvállalási kedv egyre inkább csökkenő tendenciát mutat. A fiatalok egyre inkább arra törekednek, hogy anyagi biztonságot teremtsenek és csak ezt követően…
Szintén gyakori a nyugati kultúrában a családtöredék, vagy egyszülős család. Erről a típusról akkor beszélhetünk, amikor a szülő egyedül neveli a gyermekét. A családmodell rendszerint válás után alakul ki, ugyanakkor előfordulhat haláleset következtében kialakuló csonka család is. Viszonylag ritka a nyugati társadalmakban a többgenerációs család. Általában az alacsonyabb életszínvonalon élő…
A nyugati kultúrában a második leggyakoribb családtípus az úgynevezett patchwork család, vagy magyar szóval vegyes család. A családmodell általában ismételt monogám kapcsolatból fakadó családalapítással jön létre. A család létrejöhet válás után, illetve haláleset után egyedül maradt szülők házasságkötésével. A tagjai egy apa, egy anya, és egyikük, vagy mindkettejük gyermekei, esetleg…
A leggyakoribb családtípus napjainkban a nukleáris család, amely két generáció együttélését jelenti egy háztartásban. A nukleáris család tagjai rendszerint az apa, az anya és a közös gyermekeik. Jellemzően relokáció után alakul ki az új család, azaz a gyermekek nem a szülők háztartásában vállalnak gyermeket, hanem saját háztartást vezetnek. A másik…
A mai nukleáris családok első megjelenése az ipari forradalom időszakára tehető. Az urbanizáció miatt csökken az élettér, a család fenntartása szempontjából lényeges, hogy mindkét szülő munkát vállaljon, a gyermekekre kevesebb figyelem jut. A gyári törvényekkel megszűnik a gyermekmunka, a technika haladásával felértékelődik az oktatás jelentősége. A gyermekek idejük nagy részét…
A civilizált kultúrák már mind a patriarchális, patrilineáris berendezkedésre épültek, viszont elhagyták a többnejűséget. Evolúciós szempontból ennek az lehet az oka, hogy míg a férfiak számára kétségkívül megérte reproduktíve a többnejűség, a fenntarthatósága eleve kérdéses volt. A nők számára viszont reproduktíve egy idő után nem hajtott hasznot a többnejű társadalom.…
Ahogy említettük, a család azon társadalmi csoportosulások egyike, amely a civilizáció, sőt az emberiség hajnala óta fennmaradtak, és minden kultúrára jellemzőek. Természetesen az emberiség fejlődésével párhuzamosan a családkép is fejlődött, de legalábbis átalakult, megtartva elsődleges funkcióit, reprodukciós teret, és létbiztonságot nyújtva a tagjai számára. A primitív korszakban nehéz egyértelműen beazonosítani…
